Idézetek, szerelemes versek


(1)  (2)  (3)  (4)  (5)  (6)  (7)  (8)  (9)  (10)  (11)  

Nászdal

Nászdal
Nászra ma hát, gyöngypár; izzadjatok a szerelemben,
váljatok egy lénnyé, susogással, mint a galambok,
karral, mint indák, csókokkal, mint csigahéjak.
Vad játékaitokra az őrmécs fénye ragyogjon:
mindent lát éjjel, mindent feled reggel a lámpás.

Pajzán Toldi

Pajzán Toldi
Ég a napmelegtől a kopasz tyúk szarja,
Miklós retkes tökét ugyancsak vakarja.
Mérges lapostetvek csípik ahol érik,
Kormos seggepartján sütkéreznek délig.
Amott a kútágas alatt áll egy némber,
Vízmerítés helyett jobbágyfaszra kémlel.
Nincs egy árva szőrszál a pinája ráncán,
Az utolsót is tegnap vesztette el kártyán.

Vályúnál az ökrök szomjasan delelnek,
Bokrok tövén pesztrák, s béresek tekernek.
A zsombékok tövén, hol füves az árok,
Vígan enyelegnek üzekedő párok.
Egy, csak egy legény van, aki nem hág: Toldi,
Bár hatalmas faszát talicskán kell tolni.
Legénytoll sem fedi hatalmas nagy pöcsét,
Egyensúlyoz rajta három tonna rőzsét.

Malomkövet zúz szét iszonyú dorongja,
Vadállatok futnak előle morogva.
Egy krónikás írja, mit szemével látott:
Duhaj kedvében egy megyét meghágott.
Delelőn az ipart agróban űzi,
Faszára a nőket huszasával fűzi.
Amint vakaródzik, s a semmibe réved,
Lát felé ügetni nyalka hadfi népet.

Megjött immár Toldi rókalelkű bátyja,
Viszeres seggén lóg szattyánbőr gatyája.
Kókadt kanócpöcse gubbaszkodva hallgat,
Nem kér ő már pinát, csupán csak nyugalmat.
Valaha egykor ő volt a kuplerájok bakja,
Most csúfosan lóg le bús, penészes makkja.
S ha egyszer mégis üzekedni merne,
Duhaj kedvében nagyokat tekerne.

De hiába nógatja azt a fonnyadt tököt,
Sunyin és unottan mond az csütörtököt.
Ezért rút irígység bántja Györgynek szívét,
Látja testvéröccse duzzadó nagy pöcsét.
S gondolata támad, mely aljas és kajla:
"Majd elintéz téged a királyi szajha!"

Tüzes éjszaka

Tüzes éjszaka
Lassan vetkőztetni kezdtem
Elűztem egyből rossz álmát
Lassan vetkőzni kezdtem
Elűztem egyből rossz álmát
Mielőtt elmegyek innen
Elveszti angyal szárnyát


Párnák közt lángra gyúl Kármen
Kezem bontja ki övét
Párnák közt lángra gyúlt Kármen
Kezem bontja ki övét
Nyelvemtől sikolya harsan
Eltakar minket a sötét


Átadom testem e nőnek
De csak kölcsönbe kapja
Átadtam testem e nőnek
De csak kölcsönbe kapta
Nem kell a szerelem tenger
Szívem füröszti kalandok patakja


Megismételhetetlen

Megismételhetetlen
Ez nagyon nem az, aminek látszik,

Ahogy a vérnyomásommal játszik

Meg-meg feszül a nadrág.

Nem is kell olyan sok ész,

ez a lány nem csak merész,

szívből jön az őrült vadság.



Tehát a lány nem csak játszik,

ahogy négykézláb mászik,

száját nyalja, jön felém.

Mit szeretne tőlem a drága?

Lassan csúszik le a nadrágja;

ma este csak az enyém.


Mosolyogva nadrágom gombolja,

közben halkan suttogja,

hogy ö menyire is mohó.

Rúzsos, szép száját nézem,

izzó tekintetét magamba vésem;

torka egy tüzes kohó.



Ahogy nézem rúzsos száját,

kiélvezem minden báját:

vérében van a szenvedély

Mondta, mindenre képes,

egyáltalán nem szemérmes

és nem kell neki engedély.



Karomból az ágyra dobtam,

sötétben lassan belé hatoltam,

sikítozott, dobálta a fejét:

Ohh ez jó, ne hagyjam abba,

beteríti a gyönyör habja.

Lehűtötte teste hevét..

Erotikus költemény

Erotikus költemény
Füstös kocsmában
dübörög a metál,
tüzes kanca
popsit riszál.


Csorog a nyál,
leszáll az ész,
csábos mosolyt dob,
nagyon merész.



Cipőjét köti,
felemeli fejét,
aki oda pillant
elveszti az eszét.



Csipke mered,
toppocska dagad,
dögös vagy baby,
hát hagyd magad!



Leszólítom, mellé ülök,
pálinkát iszunk,
egymásba merülünk,
s elmegy a buszunk.



Séta haza,
parkba megálló,
vetkőzni kezed,
erkölcsnek KO.




Előző életében
vadnyugaton lakott,
lovaglás közben
kalapot felrakott.



Forró, izzad,
nagyokat síkit;
orgazmus számba,
nincs nála limit.



Ártatlan arccal
szemembe néz,
száját nyalja,
megáll az ész.



Mosolyogni kezd,
s felteszi kezét,
térdre borul,
becsukja a szemét.



Öt perc után
jön a móka vége,
lassan csorgok
le az ölébe.



Aztán felöltözünk,
s elhagyjuk a helyet,
nekem irány dél,
neki meg kelet.



Így volt jó,
nem vágytunk másra,
csak egy ilyen
örült éjszakára.

Obszcén vers

Obszcén vers
Ma este ismét bulizni megyek,

Hogy végre egy kicsit szabad legyek!

Ki is kérem egyből első söröm,

Pulton táncot jár öt hegyes köröm.



Mosolyogva annyit mond, hogy szia,

És, hogy lecsúszna torkán egy pia.

Sőt akár le is csúszhatna más is,

Mondhatni a helyzet ideális.



De mondhat nekem bármit a luvnya,

Inni jöttem és bulizni egy jót.

Visszautasítás szíven szúrta,

Mert ma nem bűvölheti a kígyót.



Miután a többiekhez értem,

Korsókat ürítettük serényen.

Ma este minket semmi sem zavar,

Csak jöjjön a következő kanyar.



Pultnál állok, mert én vagyok soron,

Ismét a lány tekintetét lopom.

Mi lenne, ha beszélnénk egy kicsit?

Feltűnően kirakta a cicit.



Mutathat nekem bármit a luvnya,

Inni jöttem és bulizni egy jót.

Visszautasítás szíven szúrta,

Mert ma nem bűvölheti a kígyót.



Egyszer csak az asztalunkhoz leült,

Akkor már az idő csak úgy repült.

Összehordott nekünk hetet-havat,

Éreztem a keze közben matat.



Nadrágom a zsebnél kicsit szakadt,

Magabiztosan cél felé haladt.

Elhívtam, hogy sétálhassak vele,

Ha már olyan ügyes a kis keze.



Csillagok alatt térdel a luvnya,

És szorgosan bűvöli a kígyót.

Tudja, hogy mennék ha máskor hívna,
Mert inni jöttem s bulizni egy jót.

Örült éj +18

Örült éj +18


Rád nézek és látom rajtad

ahogy a tested megfeszül

Mikor hozzád érek

a mélyből lelked felmerül





Tíz körömmel karmolod a hátam

erősödik a sóhajod

Nem vagy te kalandozó fajta

valamiért mégis hagyod





Suttogod hogy nem szabad

de karod csak szorít

Zeng a szoba a sikolyodtól

mikor a gyönyör elborít





Letépsz minden erkölcsi láncot

bestiává változol

Úgy gondolod én vagyok az ördög

s oltáromon szívesen kárhozol





Melléd fekszek rád mosolygok

te eltakarod arcodat

Úgy érzed betörtelek

elvesztetted harcodat





Mielőtt még elindulok

forró csókkal búcsúzóm

Négy szót suttogsz a fülembe

ma éjjel veled álmodom


Pajzán vers

Pajzán vers
Törökország. Régi képeken olvasom: Kétezeröt.

Régi hajók. Kék Otosan. Naplepte vén kikötők.

Másik kép: Egy szoba, benne egy ágy, rajta lepedők.

Emlékek lepnek el: A Te lepedődre telepedők.

Hol hűs, porhanyós asszonyi húst takar el a lepel

Mellet és puha combot, régvolt este lep el.

Üres vászon, kép nincs rajta. Térélmény alakul.

Festmény, mely nem vásznon hanem alatta lapul.

Egy mosoly. Én se tudom, mit rejt a szem bogara.

Rég volt, ma már csuda tudja, mi csalta oda.

Kép, nincs szag, nincs mozgás, nincs gondolat

Megkívántalak így, noha már rég ki tudja ki vagy

Addig cselekszem, míg nem támad meg az emlékezet

Míg nincs AZ az este és nem létezel és nem létezek.

Míg nem hal el a vágy a valódi halászhálójában!


Végeztem. Jó volt. Jobb, mint akkor. Valójában.

Vers 18+

Vers 18+
Testemen érzem tenyered melegét

pedig csak paplanom simul rám csendben

az éjjel rám fonja combod kötelét

mozdulatodra válaszol a testem



megérzem parfümöd nehéz illatát

beszívom, ujjadon dohányod nyoma

combomon finom remegés suhan át

gyors zihálásomtól hangos a szoba



Testemre csalja testedet a vágyam

te simítsz ujjammal, bűnös szenvedély

reggeli illatod őrzi még az ágyam

nyirkos lepedőmről sodor el a kéj



rád feszülök, s leránt rólam a való

ölelj meg te drágám, puha takaró.



Erotikus vers

Erotikus vers
Vajon tudnék úgy költeni egy verset

Miközben lefoglalom az egyik kezem?

A másikkal csak írnám a sorokat,

S a nőtől hallgatnám a sóhajokat?

Könyörögne, hogy hosszú legyen a költemény,

Hogy nála minnél tovább tartson ez az élmény..