Szerelmi vallomás


Péntek este van. Aludni szeretnék, de nem megy. Tudom, hogyha a vánkosomra hajtom a fejem, és elnyom az álom, akkor a képzelet szárnyán nálad járok majd. Nem vagyok biztos benne, hogy rólad szeretnék álmodni. Az énem egy meggondolatlan része vágyik rá, hogy legalább egy röpke álom erejéig veled legyen. Ez a szelete a lelkemnek csak boldog szeretne lenni egy kicsit. A másik részem hevesen tiltakozik, mert tudja, hogy az álom édessége után az ébredés fájdalmas és keserű lesz. Harcolok magammal. Nem tudom, hogy akarom-e vállalni a másnapi kiábrándultságot és az elhagyatottság érzését. Már most is egyedül érzem magam, magányos vagyok. Arra gondolok, hogy miért nem lehet ez másképp. Másképp... már nem ringatom magam olyan hiú ábrándokba, hogy bárcsak te is éreznéd azt, amit én… A másképp lehetett volna úgy, hogy ne is találkozzunk soha. Ebbe a gondolatba belefacsarodik a szívem. Ó, milyen hálás vagyok azért, hogy megismerhettelek. Örülök minden egyes másodpercnek, amit együtt tölthettem veled. Volt, hogy úgy éreztem, te is picivel többet kezdesz érezni irántam barátságnál. Úgy látszik tévedtem. Most megfizetek az ábrándjaimért. Nekem az is elég, hogyha a barátod lehetek, szeretnék vigyázni rád, óvni minden lépésed, de jeges marokkal szorítja a szívem a tudat, hogy miközben egyetlen karnyújtásnyira vagy, te egy másik lány után vágyódsz. Iszonyatosan fáj, hogy ő nem viszonozza az érzéseidet. Az is megkínozna, hogyha az ő oldalán kellene látnom téged, de ez még rosszabb. Boldoggá szeretnélek tenni, de nem tehetem. Nincs más lehetőségem, minthogy mindig melletted állok, hogyha támaszra van szükséged. Odasétálok az ablakhoz. Gyönyörű csillagos az ég. Akkor is ilyen kellemesen hűvös este volt, mikor átöleltél „úgy”. Szorítottál magadhoz nagyon erősen, éreztem a szíved dobogását. Sohasem felejtem el azt a pillanatot, ott és akkor felcsillant bennem a remény. Nem érezhettem rosszul. Majdnem megcsókoltál, de olyan „ezt nem szabad” pillantással nem tetted meg végül. Már sohasem lehetek boldog? Ha te nem leszel mellettem, akkor nem… Nem tudom többé magamban tartani ezt a tűzáradatot, szétfeszít… Leírom végre, hogy szeretlek, mindennél jobban. Hogy mennyire szeretném megsimogatni az arcod, mennyire szeretnélek magamhoz ölelni. Elmondom neked, mert nem adom fel egykönnyen, nem engedem kisiklani a kezem közül a boldogságom. Hogyha nem is szeretsz úgy, ahogy én szeretném, hogy szeress, akkor is megérte, hogy elmondtam. Megnyugodva fekszem le az ágyamra és gondolatban egy forró csókot lehelek az ajkadra. Csak legyen elég erőm ezt a levelet holnap a táskádba csúsztatni… Ugyanaz a péntek este, csak egy másik szoba, egy másik álmatlanul gubbasztó szerelmessel: Erika… bárcsak itt lennél most velem. Erre gondolok, mikor ezeket a sorokat neked írom. Nem tudok aludni, csak forgolódom. Tudod miért? Mert nem tudok másra gondolni, csak rád. Olyan jó, hogy vagy nekem. Haragszom magamra, hogy eddig milyen vak voltam, nem becsültelek meg eléggé. Te mindig mellettem álltál, akkor is, ha mindenki ellenem fordult. Hozzátok bármikor becsöngethettem, még hajnalban sem dobtál ki, hanem leültettél, és azzal az angyali szelídséggel a szemedben vártad, hogy elpanaszoljam a bánatom. Veled órákig el tudtam beszélgetni, mert mindig volt témánk. Az az este pedig, ami szinte ugyanilyen volt, mint a mai, egyszerűen nem találok rá más kifejezést, mint a csodálatos. Nem tudtam betelni a látványoddal, gyönyörű voltál a mélykék ruhádban. Hosszú fekete hajad lágyan borzolta a szél. Amikor átöleltelek… sohasem éreztem még így. Olyan volt, mintha minden tökéletesség összpontosult volna abban a pillanatban. Ha tudnád, hogy mennyire vágytam rá, hogy megcsókoljalak, de nem tettem. Sajnos. Félek, hogy nem vagyok a számodra más, csak egy nagyon jó barát. Nem vagyok méltó hozzád. Te egy sokkal jobb srácot érdemelnél, de nem tudok parancsolni a szívemnek. Bárcsak engednéd, hogy bearanyozzam az életed. Minden tőlem telhetőt megtennék, hogy boldognak lássalak. Már alig várom, hogy holnap elolvasd a levelemet. De valahol aggódom is, nem tudnám elviselni a tudatot, hogy nem szeretsz. Hogy miért is nem vettelek előbb észre kis hercegnőm? Epekedtem Klári után, amikor te itt voltál egy lépésnyire. Egy lépésnyire angyalkám, Most megteszem azt a kis lépést feléd, a boldogságunk felé. Lehet, hogy már holnap édes csókokkal boríthatom a tested, simogathatom bársonyos bőröd. Egészen megrészegít a tudat. Ha nem viszonzod az érzéseim, én belehalok. Persze el kell fogadnom a döntésed mindenképpen, de összetörök, hogyha nem lehetsz az enyém. Ebben a pillanatban nem tehetek mást, minthogy reménykedek a szerelmedben és gondolok rád. Vajon mit csinálhatsz most? Bizonyára alszol már. Aludj is édesem. Én is így teszek. Holnap valami új, valami felemelő fog elkezdődni, remélem… Szombat: Gábor könnyű szívvel indult a találkozóra. Alig várta már, hogy odaadja a levelét Erikának. Ahogy ácsorgott a cukrászda előtt, többször átfutott az agyán a gondolat, hogy megfutamodik és összetépi a levelet, de nem tudta volna megtenni. Teltek-múltak a percek. Erika sohasem szokott késni, hogyha valami mégis közbejött, akkor telefonált. Gábor nyugtalankodni kezdett, hogy hol lehet a lány. Hiába akarta hívni, a lány mobilja ki volt kapcsolva. Mikor már eltelt fél óra és a lány nem jött, úgy döntött, hogy elsétál hozzájuk. Csak pár utcányira laktak. Hosszú kopogtatás után nyitottak ajtót Gábornak. Erika anyukája állt ott. Gábor meg akarta kérdezni, hogy hol a lány, de megpillantotta a nő arcán legördülő könnycseppeket. – Meghalt. – mondta az asszony. Gábornak mintha el sem jutott volna a tudatáig. – Az nem lehet… Ő… Ő nem halhatott meg… Végül leroskadt a lépcsőre, és ő is sírni kezdett. Erika édesanyja bekísérte a lánya szobájába, és a kezébe nyomta a levelet. A fiú elővette az ő levelét. Erika édesanyja ekkor értette meg, hogy mit jelentettek egymásnak. Átölelte a fiút, aki már csak álmaiban lehetett együtt a szerelmével. „A halál kihívás. Arra int, hogy nem várhatunk tovább, most kell kimondanunk mennyire szeretjük egymást.

Igazán szeretni néha


Csak mentünk egymás mellett, fogtuk egymás kezét. Éreztem, hogy izgatott, bár én is az voltam, hiszen valami komolyabb baj lehet, ha ide küldték. Ortopédia. Nem hangzik olyan rémisztően, de ő soha nem vallotta volna be, hogy kicsit tart az egésztől. Elkísértem, az épület falai komoran néztek le ránk, és ösztönösen kicsit közelebb húzódtunk egymáshoz, mikor felléptünk a kőlépcsőkre. Beértünk, gyorsan eltaláltunk a szobához. Ő ment csak be, én kint vártam. Sokáig volt bent, de repült az idő, mert elkalandoztak a gondolataim. Hogy is kerültünk mi ide... először csak a háta fájt, csak néha. Levettem a pólóját és megmasszíroztam. Tovább is mentünk, nem is egyszer. Aztán egyre gyakrabban fájt a háta, a végén már mindig. És egyre erősebben. Aggódtam érte, sokat veszekedtem vele, hogy ugyan menjen már el orvoshoz. De ő meg az orvos... az állapota azonban nem javult. Végül az édesanyjával beszéltem erről, és ketten együtt már értünk egyet, úgy látszik, mert most itt vagyunk. Nem lehet olyan komoly baja - gondoltam -, de azért nem árt az óvatosság. Kijött... az orvos. Megkérdezte, hogy én vagyok-e Krisz barátnője. Elrebegtem egy igent, de arcomra kiült a meglepettség. - Beszélhetnénk négyszemközt? - kérdezte az orvos. - Hát persze, természetesen. Egy csendesebb helyre vezetett. Várakozva néztem rá, ugyan mondjon már valamit, de ő nem mondott, hanem kérdezett... - Mit jelent neked ez a fiú? - meglepődtem, hogy máris letegez. Valami oka lehetett ennek a bizalmaskodásnak, és most nem a korkülönbségre gondoltam, bár az volt bőven. Azért válaszoltam: - Nekem... nekem mindent. Tudom, ez így elég sablonos, de én tényleg nagyon szeretem... de... miért kérdezi? Van valami komoly baja...? - én magam is éreztem az ijedtséget a hangomon. - Nos, attól tartok, számolnunk kell egy... de mint mondom, ez csak egy lehetőség… - Mondja már! - Szóval számolnunk kell egy részleges bénulással. Krisztián nagyon sokat várt a kivizsgálással, talán még segíthetünk, de, mint mondtam, ez sem biztos... Nem veszítettem el a fejem, ilyenkor szerencsére mindig önmagam maradok. Kérdések ezrei jutottak eszembe, hát fel is tettem őket: - Ő...tudja? - Természetesen, de úgy láttam, eléggé megviselte a hír. - És... és ha ez mégis bekövetkezik... mennyi idő? - Talán két év, talán három, talán kevesebb. Nem mondhatok semmi pontosat. De ha tényleg szereted, biztasd! Éreznie kell, hogy mellette vagy. Ezt mondania sem kellett volna, hiszen annyira természetesnek éreztem. Mire visszamentünk a váróba, Krisztián már ott ült. Könyökével támaszkodott a térdén, lehajtotta a fejét. Mindig ilyen, ha tanácstalan, ha bántja valami. Mikor megláttam, gombócot éreztem a torkomban, de tudtam, nem sírhatom el magam. Elbúcsúztunk az orvostól, de mikor kifelé menet hátrafordultam, még láttam, ahogy megcsóválja a fejét. Krisz és én nem mentünk haza rögtön. Volt a közelben egy park, oda ültünk le. Krisz nem volt jól, láttam rajta. Én nem tudtam beszélni, féltem, zokogás lenne a vége. Annyira vártam, hogy végre megszólaljon...! - Tudod? - kérdezte röviden. Félszavakból is megértjük egymást, nem volt szükség többre. - Igen, tudom, de ez még nem biztos. - De mi van, mi van, ha mégis? akkor mi lesz... mi lesz velünk? Nyeltem egyet. Egyetlen percig sem gondoltam arra, hogy emiatt elhagyjam, bár azt pontosan tudtam, hogy ha ez mégis bekövetkezik, nehéz lesz mellette maradnom, nem is a fizikai megpróbáltatások miatt, hanem azért, mert belülről is meg fog változni. Nehéz volt megfogalmaznom, amit érzek, de végül mégis sikerült: - Így.. most... én mindig fogom az egyik kezed. Tudod... és ha... ha ez esetleg mégis (nem tudtam kimondani, hogy "lebénulsz") szóval ha esetleg mégis akkor én... én már nem csak az egyik kezedet fognám, hanem a másikat is. És szorítanám, hogy semmi ne szakíthasson el tőlem! A könnyeimmel küszködve mondtam ki neki, hogy nagyon szeretem. Átölelt, úgy maradtunk hosszú percekig. - Köszönöm - mondta - köszönöm, kedvesem... - Minden rendben lesz... Megoldjuk! - biztattam. - Tudom - válaszolta és lassan, nagyon halványan, de mégis elmosolyodott.

Az ember akkor jön rá milyen fontos


Az ember akkor jön rá milyen fontos egy állat, vagy egy ember, ha elveszíti." Már nem tudom ki is mondta ezt, de igaza volt. És ha valakit nem szerettünk, vagy úgy éreztük nem olyan fontos, rájöhetünk hogy ez még se így van. Én azt hittem, hogy egy kisállat nem hiányozhat ennyire, és hogy nem leszek ilyen szomorú, mikor elvesztem. De most egész másképp érzek. Emlékszem, még névnapomra kaptam. És névnapomon halt meg, csak 6 évvel később. Amikor bementem az állat kereskedésbe tudtam, hogy ő kell. Odaléptem hogy közelebbről megnézzem. Két fekete szeméből ki lehetett olvasni, hogy vigyél haza. Egyedül ült a sarokba és csak nézett. Otthon persze már nem így nézett. Szerintem másra számított. Nem evett és nem is ivott aznap. De másnap vidáman ugrándozott, és amikor kiengedtem egy kicsit, boldogan a kezembe ugrott. Végig simítottam selymes bundáját. Hirtelen kiugrott a kezemből és elszaladt. Utána egész délután kerestem a házban. (elég nehéz volt, mert ez egy ici-pici csincsilla, és bárhová befér...)A végén úgy döntöttünk a kutya talán megtalálja. Meg is találta, és ki kergette az ágy alól. Nagyon megijedt, de később megnyugtattuk. 6 év alatt sok érdekes dolog történt, de mindet leírni nem tudnám, van olyan amit nem is lehet. Pár évig még ott laktunk aztán elköltöztünk. A költözés is megviselte. De utána valahogy, már nem kapott annyi törődést. Én se tudom miért de azután nem sokat foglalkoztunk vele. 4 évig volt így. Enni azért adtunk neki és inni is kapott. Aztán 4 év után eléggé legyengült. Megöregedett. Elvittük az állatorvoshoz, de nem tudott már segíteni. Még utoljára a szemembe nézett, aztán elfeküdt és meghalt. Eltemettük a kertbe a szilva fa alá. Azóta ott van... Tudom, hogy ez nem a legérdekesebb történet ezen a honlapon. Sőt talán a legutolsó. De tanulságos. Rájöttem, hogy van egy dolog, amit az embernek sose szabad elfelejtenie. "Az ember akkor jön rá milyen fontos egy állat, vagy ember, ha elveszíti.

A világ legfontosabb receptje


Vegyél 12 hónapot Gondosan tisztítsd meg a keserűségtől, a kicsinyességtől, a félelemtől, a haragtól. Azután oszd fel a hónapokat 30 vagy 31 napra, minden napot készíts el 1 rész munkából, 3 rész jóakaratból, és egy gyűszűnyi derűből. Mindehhez adj 3 evőkanál optimizmust, 1 csipetnyi iróniát, 1 késhegynyi tapintatosságot. A kapott masszát bőven öntsd le szeretettel. A kész ételt mindig díszítsd apró figyelmességgel, és tálald fel mosolygó arccal.

Obszcén vers


Ma este ismét bulizni megyek, Hogy végre egy kicsit szabad legyek! Ki is kérem egyből első söröm, Pulton táncot jár öt hegyes köröm. Mosolyogva annyit mond, hogy szia, És, hogy lecsúszna torkán egy pia. Sőt akár le is csúszhatna más is, Mondhatni a helyzet ideális. De mondhat nekem bármit a luvnya, Inni jöttem és bulizni egy jót. Visszautasítás szíven szúrta, Mert ma nem bűvölheti a kígyót. Miután a többiekhez értem, Korsókat ürítettük serényen. Ma este minket semmi sem zavar, Csak jöjjön a következő kanyar. Pultnál állok, mert én vagyok soron, Ismét a lány tekintetét lopom. Mi lenne, ha beszélnénk egy kicsit? Feltűnően kirakta a cicit. Mutathat nekem bármit a luvnya, Inni jöttem és bulizni egy jót. Visszautasítás szíven szúrta, Mert ma nem bűvölheti a kígyót. Egyszer csak az asztalunkhoz leült, Akkor már az idő csak úgy repült. Összehordott nekünk hetet-havat, Éreztem a keze közben matat. Nadrágom a zsebnél kicsit szakadt, Magabiztosan cél felé haladt. Elhívtam, hogy sétálhassak vele, Ha már olyan ügyes a kis keze. Csillagok alatt térdel a luvnya, És szorgosan bűvöli a kígyót. Tudja, hogy mennék ha máskor hívna, Mert inni jöttem s bulizni egy jót.

Vicces locsólóversek


Úgy meglocsolnálak én, de sajnos rossz hírt hoztam! Nincs kölnim, mert most vasárnap, zárva volt a Rossmann! Virtuális locsolkodás, távolról is hatásos Nekem sem kell kölni hozzá, s te sem leszel bűzbájos KÉK erdőben jártam, ZÖLD ibolyát láttam, Szemészetre holnap mennék, de most még azért locsolkodnék. Zöld erdőben jártam, akácfára másztam, kiszakadt a LEVIS-em, kifigyelt a ... Biciklivel érkeztem, negyven métert fékeztem Kiszakadt a nadrágom, kifigyelt a ... tojásom. Szabad-e locsolni? En most verssel nem keszültem, De hogy el ne hervadozzál, beraklak a zuhany alá. Ajtó mellett állok Piros tojást várok Ha nem adtok piros tojást, Oda is pisálok Zöld erdőben jártam, részeg vagyok, hánytam Most el fogok dőlni, nesze bazzeg, kölni! Sivatagban jár a teve, tele van a töke vele Nálam van a töke leve, meglocsolhatlak-e vele? Anyám tyúkja b...ik tojni Azér jöttem locsolkodni Zöld erdőben jártam,, elszállott egy sirály, Locsolkodni jöttem, Hö, király! Zöld erdőben jártam, Zöld levelet láttam. Elszívtam! Bejött! Zöld erdőben jártam véled, kezem erre-arra téved Úgy éreztem, nem vagy nedves, meglocsolhatlak-e kedves? Józsi vagyok, szép és laza Locsoljak vagy menjek haza? Trágyadombon él a bögöly meglocsollak meg ne dögölj. Árok partján döglött ló. Én vagyok a locsoló. Tele van a hajad kosszal, Meglocsollak Domestos-szal. Falu végén templom, locsoljak-e? Nemtom. Falu végén megint templom, locsoljak-e? Megint nemtom. Van nálam egy kölnisüveg, métereset spriccel, Mivel ilyen rakoncátlan, lezártam egy sliccel! Ól sarkában disznó röfög, meglocsollak, aztán döfök. Zölderdőben pirostojás, ibolya meg minden, Fogadjunk, hogy ha ott megállsz, eltalállak innen! Húsvét napján azt kívánom, legyen rúzsos a tojásom ! Te vagy az, ki nekem maradt, meglocsollak, dőljél hanyatt ! Kék az ibolya, kék az ég, kék a tököm, mi köll még ? Zöld erdőben nem jártam, kék ibolyát nem láttam Nem akart hervadni, nem-e kell locsolni? Piros tojás, fehér nyuszi, ez mind csak maszlag! Gyere kislány, meglocsolllak, oszt utána ... megbeszéljük. Én verset nem tudok, azt mondjanak a kicsik, és csak azért jöttem, hogy igyak egy kicsit. Én még kicsi vagyok, Verset ezért nem is tudok De majd jönnek a nagyok, Aztán majd mondanak azok Húsvét van, odakinn, mosolyog az ég is, Adjanak egy ezrest, mosolygok majd én is! Zöld erdőben jártam,, kt őzikét láttam, Az egyik kacsintott, kérem a forintot! Zöld a moha, zöld a páfrány, Meglocsollak házisárkány. Van nekem egy csíkos gatyám, abban van az én ceruzám, Minden este írok vele, mégse kopik el a hegye. Piros tojás, kek tojás, nekem is van két tojás, Föl a szoknyát, le a bugyit, hadd locsoljam meg a nyuszit. Ződ erdőbe vótam Adj egy sört, oszt jó van. Egy tök, két tök, három tök, négy tök, Nem tökölök - Öntök. Zúg a traktor, szánt az eke, Elvtársnő, locsolhatok-e? Van nekem egy kis locsolóm, kölni nincsen benne, Ha én azt most elővenném, nagy röhögés lenne. De én azt nem teszem, mert kezemben a kölni! Locsolni jöttem, nem pedig tökölni! Van nálam egy kis pacsuli, leloccsintom magát Ha egy kicsi mázlija van, szereti a szagát Vencel téren jártam, nagy tömeget láttam Nem akart oszolni, szabad-e locsolni? Sivatagban él a teve, locsolkodni jöttem, he-he. Házunk előtt nagy a fű, nem fogja a kasza. Locsoljon meg titeket az apátok. Az én kedves locsolómra, 2 tojás van festve, Akit vele meglocsolok, elmehet az GYES-re. Nem vagyok én nyuszi, kell nekem a puszi! Gombold ki a blúzocskádat, hadd locsolom dombocskádat! Én kis kertész legény vagyok, Magam után szagot hagyok. Szeged felől jön a gőzös, Oda öntök, ahol szőrös.

Férj és Feleség viccek


Mi a nő? - Isten bájos tévedése. Miért teremtette meg Isten a férfit? - Mert a gorillákat sehogy sem tudta megtanítani a fűnyírásra. Miért jobbak a szőke nők? - Mert könnyebb őket megtalálni a sötétben. Két barát beszélget: - A feleségem egy angyal! - Jó neked! Az enyém még él. Mit csinál a jó feleség szeretkezés után? - Felöltözik, és hazamegy. Jancsi és Juliska együtt szórakoznak a diszkóban. Mikor vége a táncnak, Jancsi megkérdezi: - Juliska! Hazakísérhetlek? Mire Juliska: - Meg hát! Fiatal pár ül a parkban a padon. - Megmelegíthetem a kezem a lábad között? - kérdezi a fiú. A lány bólint, majd néhány perc múlva megkérdi: - A füled nem fázik? Két barátnő beszélget: - Tudod mi van a férjed és én közöttem? - Nem! - Tulajdonképpen már csak te! Egy kislány kérdezi az anyukájától: - Anyu lehet egy nyolcévesnek gyereke? - Dehogy, kislányom. - Oké srácok! Folytathatjuk. Mi a különbség a bűn és a vétek között? - A kefélést elkezdeni bűn, de abbahagyni vétek. Az anya meglepi a lányát egy fiú ölében. - Azonnal állj fel! - kiált rá. - De mama én voltam itt előbb! Isten megteremté Ádámot, és imígyen szóla néki: - Ádám! Teremtettem neked agyat, hogy tudj gondolkodni, és nemi szervet, hogy tudj szaporodni. És Ádám ujjong vala, ám ismét megszólal az Úr: -Azt viszont tudnod kell, hogy egy kicsit kevés vért öntöttem beléd, így a két funkció egyszerre nem működik. Mi a különbség a terrorista és a menstruáló nő között? - Egy terroristával lehet beszélni. Hány típusa van a nőknek? - Három. A facér, a nagyon facér és aki él-hal a facér. Mi a különbség a tyúk és a nő között? - A tyúk tíz tojáson is megül, de a nő már kettőn ugrál. Két vadász a ül a magaslesen. Az egyik a távcsövével kémleli a tájat : - Te, az nem a te házad az út mellett ? - De az enyém. - Te, az nem a postás biciklije a kerítésnek támasztva? - De az . - Te, az nem a nejed a postással az ágyban? Nézi a másik vadász : - De komám az bizony az ! Te nagyon jó lövő vagy, megtennéd, hogy a nejemet fejbelövöd, a postást meg tökön ? Az első vadász belenéz a puska távcsövébe, majd megszólal : - Te, komám, úgy látom, hogy az most egy lövésből is menni fog.... Miért van a nőknek három agysejtjük? - Az egyik a menstruációt irányítja, a másik a hisztériát, a harmadik pedig az előző kettőt kombinálja. Miért olyan nehéz egy nő számára érzékeny, odafigyelő és szép férfiakat találni? - Mert már mindegyiknek van fiúja. Mi a közös a szójában és a vibrátorban? - Mind a kettő a húst helyettesíti. Mi a külömbség egy pitbull és menstruáció előtti hisztis nő közt? - A pitbullon nincs szájrúzs. Mi a három legjobb dolog a világon? - Előtte egy konyak, utána egy cigaretta. Miben különbözik egy nő és egy férfi? - Hátulról szinte teljesen egyformák, előlről meg igen jól összepasszolnak. Hogyan képzeli egy férfi az előjátékot? - Fütyörészve. Miért van több ember mint majom? - Az ágyban könnyebb kefélni, mint a fa tetején. Meddig lehet egyszerre két férfit szeretni? - Ameddig a másik észre nem veszi. Mi a különbség a férfi és a vibrátor között? - Az hogy a férfi a füvet is lenyírja a ház körül. Mi történik ha levágják egy férfi nemi szervét? -Automatikusan átveszi az irányítást az agy. Mi a különbség a között ha egy nő azt mondja: ah vagy: oh? - 8-10 cm. Miért dörzsölik a nők a szemüket reggel felkelés után? - Mert nincsenek tökeik, amiket megvakarhatnának. Mi a legszebb a férfitesten? - A nő. Mi jobb egy szeretkezésnél? - Kettő. Miért bukik le a legtöbb férfi? - A nő gyenge ellenállása miatt. Honnan lehet tudni, hogy egy nőnek orgazmusa van? - Kit érdekel? Találkozik reggel két szomszédasszony. Mivel egész éjjel esett az eső, így szól az egyik a másikhoz: - De jól esett az éjjel. Mire a másik: - Mit tagadjam nekem is. Hiába erőlködik a férj az ágyban, nem sikerül csúcsra juttatnia az asszonyt. - Mindez azért van, mert nem segítesz, nem szólsz, hogy mikor kezd jó lenni. - veszekszik a férj. - Szólnék én, de te olyankor mindig külföldön vagy. Egy fiatal pár beszélget: - Drágám ugye van bennem valami szép? - Van de mindjárt kihúzom. Gyere fel hozzám van néhány jó lemezem. - És megígéred, hogy csak lemezt hallgatunk? - Rendben. - És ha nem tetszenek a lemezeid? - Az más. Akkor szépen felveszed a ruhád és hazamész. Fiú kérdezi a lánytól: - Miért nem akarsz lefeküdni velem? - Mert szeretnék szűzen férjhez menni, és különben is mindig megfájul a derekam kefélés közben. A fiatal lány így szól a barátjához a szexmoziban: - Te ez a férfi itt mellettem már harmadszor veri ki a farkát. - Mit tartasz ezen furcsának egy ilyen helyen? - Azt, hogy az én kezemet használja. Jancsi küld Juliskának egy levelet: - Este gyere ki a szalmakazalhoz, meg akarlak kefélni! Juliska visszaír: - Célzásodat megértettem, ott leszek. Két hajótörött nő ül egy lakatlan szigeten. Azt mondja az egyik: - Te akárhogy is, de nekem már nagyon hiányzik egy férfi. - Igen már én is unom a banánt. A lány suttogja a barátja fülébe: - Kedvem támadt egy kis csemegéhez. Mire a fiú: - Akkor jó helyen jársz. Nálam mindig van valami bekapnivaló. A vasúti híd alatt kefél egy szerelmes pár de a fiút roppantúl zavarja a felettük robogó vonat. - Még mindig nem ért át? - kérdezi a lánytól. A lány a feneke alá nyúl és így válaszol: - Nyomjad csak drágám mert még nem ért át. Az öreg paraszt szekerére felkéredzkedik egy szemrevaló menyecske. Beszélgetnek aztán egyszer csak megkérdezi: - Aztán bátyám, mit adna egy jó pináért? - Azért semmit lányom, de egy jó faszért odaadnám a szekeret lovastól. A lányt kioktat az anyja, hogy ha valamelyik fiú akar valamit mindíg mondja, hogy nem. Egyszer nincs otthon az anya és egy fiú beállít a lányhoz. Beszélgetnek egy darabig majd a fiú megkérdezi: - Kell rajtad ez a ruha? - Nem. A fiú letépi róla. - Kell rajtad ez a melltartó? - Nem. A fiú azt is leszedi. - Kell rajtad ez a bugyi? - Nem. Az is lekerül a lányról. Mikor meztelenül fekszik az ágyon a fiú megszólal: - Kell rajtad ez a lyuk? - Nem. - Akkor betömjük. Hatalmas buli után így szól a férj a feleségnek: - Nagyon berúgtam az éjjel, így nem emlékszem, hogy veled dugtam a kamrában? Mire az asszony: - Az attól függ, hogy hány órakor? Két barát beszélget: - Tudod, hogy a feleséged bugyi nélkül sétálgat az utcán? - Ki mondta ezt neked? - kérdezi a másik. - A kisujjam! Mama engem a gólya hozott? - Igen Pistike. - A papát is ő hozta? - Persze kisfiam. - És a nagypapát? - Őt is! - Nem értem, ebben a családban senki sem szeret dugni? A lány a fiúhoz: - Mi van, abbahagytad? Mire a fiú: - Mi van, felébredtél?